Tóth-Máthé Miklós - Pecúrok

Sárospatakon nevezték/nevezik így a gólyákat, a legkisebb (picúr) gimnazistákat, akik az iskolai hierarchia legalján edződve szépen lassan beletanulnak, beleszoknak az intézmény írott és íratlan szabályaiba.A Pecúrok a második világháborút követő évben játszódik Óváralján (Sárospatakon) az Angol Internátusban és a nagy múltú Kollégiumban, ahová az ország minden részéről sereglenek a 10 év körüli fiatalok, hogy aztán szembesülve a pecúrlét árnyoldalaival hazakívánkozzanak a szülői fészek melegébe.A könyv hőse Tatár Márton, az ő szemszögéből ismerjük meg az óváraljai gimnázium életét. Egyéni sorsát pecúrsága egyetemessé formálja: a mindenkori kisdiák félelmei, vágyai, küzdelmei, hol komikus, hol tragikus tettei jelennek meg előttünk, és talán magunkra is ismerünk ebben az esendő alakban, aki legszívesebben megfutamodna, elmenekülne a próbatételek elől.Óváralja, ha nem is zsákutca, de egyirányú. Fontolgatni lehet a szökést, de nem érdemes, jobb beletörődni a sorsba, és arra gondolni a második év csak jobb lehet, mint az első. A hétköznapok apró örömeit (barátság, szerelem, kalandos olvasmányok) megélve pedig emberré formálódni a példamutató tanárok, a nemes lelkű barátok és a bölcs szülők szorongató szeretetében.A Pecúrok néhány magyarországi református iskolában már ajánlott olvasmány, jó lenne, ha mindenhol az lenne (így lenne kötelező az ajánlott).  Irodalmi értékei, emberábrázolása és a humoros anekdotákból szőtt fordulatos, izgalmas cselekmény kedvelt olvasmánnyá tehetné a stílusában és terjedelmében sem megterhelő regényt. Számos olyan momentuma van, ami beszélgetésre inspirálja a tízéves korosztályt, Tatár Marci sorsában a fiatal olvasók a magukéra ismerhetnek, és talán a felsőbb évesek is nagyobb empátiával tekintenek a kisebbekre „meghallva” ki nem mondott gondolataikat.