Szőcs Margit - Ha belefáradsz a pihenésbe

Ha belefáradunk a pihenésbe, akkor ugrálás, pancsolás következik természetesen, ha belefáradunk a felnőttek utánzásába, akkor gyerekek lehetünk megint. Szőcs Margit verseit olvasva mindig átváltozhatunk valaki mássá, és a nyelv is velünk együtt változik: amíg emberek vagyunk, mondhatjuk, hogy „mindkét kezem”, de ha épp sárkánnyá változtunk, akár azt is, hogy „mindhét fejem” vagy „mindhét szájam”. Piciket kell billentenie csak a nyelven a szerzőnek, és máris egy sokkal izgalmasabb világban találjuk magunkat. Keszeg Ágnes rajzain láthatjuk azt is, mitől válik szokatlanná az, ami egyébként köznapi: sokszor a méreteken múlik az egész, valamit kisebbnek vagy nagyobbnak látunk ilyenkor, mint amilyennek korábban ismertük. Vagy megnyílik egy tárgyak belsejében lévő, tárgyak mögötti világ, és hirtelen látni kezdjük azt, amit korábban nem vettünk észre. A könyv türelmesen terelget apró titkok felé, amelyek olvasás közben átjárókká, felhőkké, hegyekké változnak, ilyenkor történik meg velünk a vers.

Balázs Imre József