Meghodol lelkem...

Egy parányi szikra a pünkösdi tüzet lángra lobbanthatná. E szikra nélkül hiába van az egyháznak szép rendje, megragadó liturgiája, gazdagsága, módszertana. Ha mindez meg is van, de Isten Szentlelkének szikrája nem gyújt, - akkor „hiába nektek korán kelnetek…” Ez a szerény áhítatos könyv ilyen szikra szeretne lenni, amely szíveket lángra lobbant. Hogy ez nem lehetetlen, azt egy egyszerű parasztasszony életén illusztráljuk. Falujában csak így ismerték: Juli. Egész életében sokat küzdött, szenvedett, és másokat bátorított. Istent dicsőítő énekeket is írt. (Borkó Julianna) Ezek egyike így kezdődik: „Ez a világ csak baj halma, /Nincs itt senkinek nyugalma, /Minden nap hoz új küzdelmet, /Vállainkra rak sok terhet.” /454.dics.1.v./ A baj halma azóta sem fogyott, inkább csak nőtt. Ez a könyv igyekszik megfogalmazni néhány bajt és gondot, amellyel naponta szemben találjuk magunkat. A megoldást Jézusnál keressük.